Gyorsan telnek a napok...

Na ja!
Ma már március 4-e van!
És mennyi minden történt velem, mióta Anya nem írt Nektek!
Például, most azt szeretnék a szüleim megfejteni, hogy mi leszek, ha nagy leszek!
Talán meteorológus? Talán akrobata? Vagy esetleg valami teljesen más foglalkozásom lesz? Imádom a tévében az időjárás jelentést bámulni. Apa nagyon szeretné tudni, hogy mi tetszik ebben a szakmában nekem annyira, de ez maradjon egyenlőre az én titkom!
Aztán pediglen itt van ez az akrobata dolog!
Múlt héten hétfőn szokásomhoz hűen hajnalban bekuncsorogtam magam Apáék közé.
Ez annyira jó, mert mindig kéznél van a cici. Nagyon imádom !!!
Csak hát előfordul néha, hogy az egyikből elfogy a tejci.
Hajnalban mindig a jobbost szoktam megkapni, mivel középen alszom.
Csak hát azt most leamortizáltam, így átkerültem a bal oldalra.
Szopikáztam, szopikáztam, aztán egyszer csak elaludtam.
Velem együtt aludt el Anyukám is, így én nem kerültem vissza középre.
Kis idő múltán, aztán nagy huppanásra ébredtünk mindhárman!
Én ugyanis lehömpölödtem az ágyról! Nem emlékszem pontosan, hogy melyik gyakorlatot akartam bemutatni, de nagy bukfenc volt, az tuti!
Aztán óriási riadalom következett!
De én hős voltam!Hatalmas HŐS !!!
Kaptam egy kis cicit, visszakerültem középre, aztán szundi.
Apa meg Anya pedig telefonnal világítva vizsgálgattak, nem szereztem-e maradandó sérülést.
Szerencsére az ijedtségen kívül nem esett bajom...
Majd máskor legalább jobban vigyáznak Rám!
Ha újabb felnőttes dolgot találok magamnak, majd megírom.
A hétköznapok nagyjából ugyanúgy telnek mindig.
Rengeteg séta, aztán bandázás a csajokkal.
Fruzsinál is voltunk a múlt héten, meg Noéminél is.
Most már mi is meghívjuk Őket egy babazsúrra remélem!
Ugye Anya?
Hétvégén megbeszéltük, hogy nem megyünk sehova.
Vasárnap jöttek is a fűzfői Mamáék meg Gabiék.
Hoztak fincsi ebédet, meg sütikét.
Mama nagyon boldog volt, mert jól éreztem magam az ölében,
Igaz jól megcsípkedtem, de élvezte!
Papával meg sétáltam!
Aztán jött egy következő hét!
A héten sokszor mentünk Apa elé a pályára, Bíró Gabi bácsi örömére!
Szerintem tetszem neki...
Mindig mondja Anyának, hogy neki is kell egy bébi.
Csak hát nem olyan egyszerű ez a dolog megfelelő "anyaalany" nélkül.
Bár Mogyi is megoldotta.Gyorsan becsajozott, aztán már Apuka is lesz hamarosan.
Lehet, hogy engem ezért hanyagol a "mostoha"?
bár van új kedvenc pajtásom a pályáról!
Eláruljam, hogy ki ?
Hát Gina szerint egy csokiember! Hát persze, hogy Thomas !
Csak hát most Kínában tölti a napokat!
De ha jól hallottam hétfőn újra jön hozzám!
Apropó! Kismiki meg kiruccant Londonba hétvégére!
Már várom, hogy talizzak Vele, állítólag cuki dolgokat hozott Nekem!
Holnap megyek Kanta Védihez vendégségbe, majd mesélek, hogy mit játszottunk.
Na a nap legfontosabb eseményét még el sem meséltem!
Anyával bementünk a Tesco-ba pelusért. Anya beültetett a bevásárlókocsiba, aztán irány
a vásárlás!
Csini voltam ma is! Kajdinak ugyan nem biztos, hogy tetszettem volna, mert tiszta lila-fehér volt a szerkóm! A lábikómon pedig a kedven cipim volt, amit Zitától kaptam. Egy picit még nagy, de imádom. Már mentünk a pénztárhoz, amikor Anya észrevette, hogy az egyiket elhagytuk.
Azonnal végigjártuk a sorokat, amerre jártunk, de nem találtuk.
Megkértük a néniket,bácsikat, hogy ha valaki esetkeg leadná a pultnél, akkor hívják már fel Anyát, és rohanunk érte.
Már Anya kezdte feladni a reményt, hogy előkerül, amikor Anikó szólt, hogy "MEGVAN!!!".
Anya nagyon boldog volt!
Én meg megígérem, hogy máskor majd kevesebbet ficánkolok, nehogy leessen megint.
Jaj!Még egy dolgot gyorsan elmesélek, aztán hagyom Anyáékat aludni.Apa már alszik is!
Hétfőn akart a doktornéni adni egy oltást, de elég nyügös voltam.
Anya azt gondolta, jönnek a fogacskák, de szó sincs erről.Erika néni megvizsgált, és megfejtette hamar a rossz hangulatom okát.
Aprócska hólyagokat látott a torkomon. Valami kis vírus félék. Apa hozott gyógyszert, de már talán nem fáj, ma elég jó kedvem volt már!
Mivel picuri kis vírusok tulajdonosa voltam, így elmaradt a szuri.
De jövő héten úgyis bepótolják! Nem bírnak magukkal, mindig szurkálnak...
Tudom, hogy csak azért mert féltenek, de én akkor sem szeretem !
Na most már tényleg elköszönök.
Szép álmokat! Millió puszi!
Nina